Transzzsírok
2010.01.15. 23:18
A transzzsírok vagy transzzsírsavak a telítetlen zsírok közé tartoznak, de a telített zsírokhoz hasonló a hatásuk. Ez azt jelenti, hogy ártanak az érrendszer és a szív egészségének, mivel megnövelik a vérben a "rossz" koleszterin szintjét. Az általunk elfogyasztott transzzsírok többsége - mintegy 60 százaléka - melléktermékként keletkezik a hidrogénezés során, amikor hidrogént buborékoltatnak át folyékony növényi olajokon, hogy azokból a sütemények és kekszek gyártásához használható szilárd zsiradékot készítsenek. A hidrogénezés javítja az ételek ízét, stabilitását és eltarthatóságát.
Transzzsírok az olajok melegítése közben is keletkezhetnek, és természetesen is előfordulnak például a marha és a juh húsában és tejében.
Kérdés | Miért ártalmasak?
Átfogó vizsgálatok kimutatták, hogy a sok transzzsírt fogyasztó személyeknél gyakrabban fordul elő szívbetegség. Az orvosok ma úgy gondolják, hogy a transzzsírok sokkal ártalmasabbak, mint az azonos mennyiségben fogyasztott telített zsírok.
Ennek az az oka, hogy a transzzsírok nemcsak a "rossz" LDL-koleszterin szintjét növelik a vérben, ahogyan azt a telített zsírok is teszik, hanem ezzel együtt a szívbetegség ellen védelmet nyújtó "jó" HDL-koleszterin szintjét is csökkentik.
Az utóbbi időben merült fel az a lehetőség, hogy a transzzsírok szerepet játszhatnak a cukorbetegség és gyerekeknél az allergia kialakulásában is, de ezt egyelőre még nem bizonyították. Az Egyesült Államok tudományos akadémiájának Egészségügyi Intézete szerint a transzzsírok bevitele tekintetében az egyetlen biztonságos mennyiség a nulla.
Kérdés | Mi ez a nagy felhajtás az utóbbi időben?
Elsőként a világon Dániában már 2003-ban törvényben szabályozták az élelmiszerek transzzsírtartalmát: minden olyan terméket betiltottak, amelyben a transzzsírok mennyisége meghaladja az összes zsír-, illetve olajtartalom 2 százalékát.
2006 végén New York önkormányzatának egészségügyi osztálya rendelte el, hogy a város 20 ezer étterme fokozatosan szüntesse meg a mesterséges transzzsírok használatát. Ennek tulajdoníthatóan már a városban kapható ételek egyetlen adagja sem tartalmazhat 0,5 grammnál több transzzsírt.
Magyarországon egyelőre semmilyen előírás nem szabályozza a transzzsírtartalmat, bár dr. Nagy András, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány elnöke szerint előfordult már, hogy a törvényhozás képviselői érdeklődtek az ügyben az alapítványnál.
Kérdés | Milyen ételek tartalmaznak transzzsírokat?
Bár a transzzsírok természetesen is előfordulnak egyes húsokban és tejtermékekben, nem tanácsos erősen korlátozni ezen ételek fogyasztását, mivel így más fontos tápanyagoktól is megfosztanánk szervezetünket, mondja Claire Hewat, az Ausztrál Dietetikusok Szövetségének igazgatója.
A dietetikusokat az élelmiszer-feldolgozási folyamatok során keletkező transzzsírok aggasztják a leginkább. 2008-ban az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) elkezdte felmérni a hazánkban kapható élelmiszer-ipari termékek transzzsírtartalmát, és meglepő eredményekre jutott. A mérések szerint a magas hazai transzzsírfogyasztásért egyáltalán nem lehet csak a gyorséttermeket és a margaringyártókat hibáztatni. Jelentős mennyiséget találtak különböző töltött kekszekben, nápolyikban, kávéhabokban és sajtos töltelékekben; de még olyan, eddig egészségesnek hitt élelmiszerekben is, mint a müzliszelet.
Kérdés | Mit tesz a transzzsír a szívvel?
Magyarországon minden második halálesetet szív- és érrendszeri betegség okoz, gyakran az úgynevezett ateroszklerózis, azaz érelmeszesedés szövődményeként. Ilyenkor zsíros lerakódások keletkeznek a verőerek falán, leszűkítve azokat. Ez a szívizmot tápláló koszorúereket is érinti.
Az alacsony sűrűségű lipoproteinek - az LDL-koleszterin - ezen lerakódások, vagyis plakkok fő összetevői közé tartoznak. A vizsgálatok szerint egyértelmű összefüggés mutatható ki a transzzsírok fogyasztása és a magas LDL-szint között. A transzzsírok emellett elősegíthetik gyulladások kialakulását, és összefüggésben állnak a szívbetegség más kockázati tényezőivel is.
Az Ausztrál és Új-zélandi Élelmiszer-minőségi Hivatal (FSANZ) egyértelmű összefüggést talált a transzzsírok fogyasztása és az LDL-szint között. Arra is rámutatott viszont, hogy a kutatások jó része nem tett különbséget a természetes eredetű és a mesterséges transzzsírok között. Az ezzel kapcsolatos szakirodalom egy másik, a New England Journal of Medicine folyóiratban közölt áttekintése szerint ha az energiabevitelben 2 százalékkal nő a transzzsírok aránya, az 23 százalékkal növeli a koszorúér-betegség kockázatát.
Kérdés | Akkor most mi az ártalmasabb: a transzzsír vagy a telített zsír?
Azonos mennyiség esetén a transzzsírok ártalmasabbak. Az átlagos magyar napi étrend azonban transzzsírsavból csak 2-3 grammot tartalmaz, telített zsírokból viszont nőknél 27, férfiaknál 36 grammot. Ez azt jelenti, hogy a telített zsírok étrendünknek messze a legveszedelmesebb összetevői. Claire Hewat amiatt is aggódik, hogy a transzzsírok körüli felhajtás miatt az emberek szem elől veszítik a valódi ellenséget: - Roppant egyszerű lenne például teljesen megszabadulni a transzzsíroktól, ha átállnánk a pálmaolaj használatára, csakhogy abban 50 százalék a telített zsírok aránya. Nagyon fontos, hogy ne csak a transzzsírokra figyeljünk oda.
Szerinte az a legjobb megoldás, ha a telített zsírok bevitelének csökkentésére törekszünk. Ha olyan termékeket eszünk, amelyekben kevés a telített zsír, azzal valószínűleg a transzzsírok fogyasztását is csökkenteni fogjuk.
Kérdés | Mekkora gondot jelent ez Magyarországon?
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint egészséges táplálkozás esetén a teljes napi energiabevitelnek legfeljebb egy százaléka származhat transzzsírokból, ez napi 1-2 gramm transzzsírsavat jelent. Magyarországon az átlagos napi fogyasztás 2-3 gramm, azonban étkezési szokásoktól függően ez az érték sokaknál akár 20-25 gramm is lehet. Óvatos tudományos becslések szerint is évente legalább 1000 hazai halálesetet lehetne megelőzi a transzzsírok mellőzésével.
Bár - amint már említettük - Magyarország nem korlátozza a transzzsírok felhasználását, számos élelmiszer-ipari vállalat önkéntesen is csökkenti termékeiben azok mennyiségét. Ilyen például a McDonald’s, amely 2007-ben új, egészségesebb sütőolajra állt át, vagy a Fornetti látványpékség, amely ugyanabban az évben kezdett el csökkentett transzzsírtartalmú margarint használni.
Kérdés | Miért nem tiltják be egyszerűen a transzzsírokat?
A transzzsírokkal kapcsolatos aggodalmak egyes országokban már olyan méreteket öltöttek, hogy több helyütt a betiltásukat tervezik, de például az ausztrál kormány egyelőre kivár. Ennek egyik oka, hogy nem könnyű módosítani a különféle kekszek és sütemények összetételét. - Ha azt mondjuk, hogy "azonnal szüntessük ezt be", akkor számos olyan termék eltűnne a polcokról, amelyeket sokan kedvelnek - mondja Hewat.
Talán hasonló okokból, de egyelőre az Európai Unióban is csak arról folyik a vita, hogy kötelező legyen a feltüntetni az élelmiszerek transzzsír-tartalmát. Az Európai Bizottság tavaly kezdeményezte a címkékre vonatkozó előírások felülvizsgálatát; a tárgyalások, egyeztetések függvényében talán még idén döntés születik a kérdésben.
Kérdés | Mi egyebet tesznek még Magyarországon?
A Nemzeti Szívalapítvány és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 2007-ben felhívással fordult az érintettekhez, hogy hazánkban is korlátozzák az iparilag hozzáadott transzzsírokat. A kormánytól például azt kérték, hogy alkosson kötelező szabályozást az élelmiszerek címkézésére, amely a napi ajánlott bevitel értékével együtt tartalmazza az élelmiszer-ipari termékek legfőbb tápanyagainak, köztük a transzzsíroknak a részletes felsorolását. A nagyobb kereskedelmi láncoktól azt kérték, hogy a saját márkanevük alatt forgalmazott termékekhez ne adjanak transzzsírokat az előállítás során. A vendéglátóhelyektől, illetve a közétkeztetés egységeitől pedig azt, hogy szüntessék meg a magas transzzsír-tartalmú sütési zsiradékok használatát. Sajnos sok előrehaladás azóta sem történt.
Kérdés | Hogyan minimalizálhatom a transzzsírbevitelt?
Jelentősen csökkentheti a természetesen előforduló transzzsírok fogyasztását azzal, ha sovány húsokat vásárol, illetve eltávolítja a húsokról a zsírt. - Sovány húst még akár koleszterin-csökkentő étrenden élők is ehetnek - mondja dr. Peter Clifton, a CSIRO (ausztrál tudományos és kutatási szervezet) munkatársa.
A vaj a transzzsírok mellett sok telített zsírt is tartalmaz, ezért helyette érdemes lehet inkább jó minőségű margarint használni.
Óvakodjon a gyári kekszektől és süteményektől, különösen a csokoládés kekszektől és a fánkoktól, mivel ezekben a készítményekben a legmagasabb a telített zsírok aránya.
Az egészség megőrzésének más módszere a több zöldség és gyümölcs fogyasztása, mivel így sokkal kevésbé valószínű, hogy "rossz" zsírokat fog enni. A tejtermékek közül a zsírszegény változatokat fogyassza, és inkább ne egyen pirított müzliket!
A gyorséttermi és a hazavihető ételek is lehetnek egészségesek, csak okosan kell választani. Az olajban kisütött fogások például transzzsírokat tartalmazhatnak, különösen azok, amelyeket a helyi étteremben vagy egy kisebb lánc kirendeltségében vásárol.
|