Bízhatunk-e a kozmetikai szerekben?
2007.03.06. 16:51
Az utóbbi időben nemegyszer lehetett olvasni arról, hogy egyes kozmetikai szerek különféle elváltozásokat okoztak. Egy növényi olajokat tartalmazó sampon például mellnövekedést idézett elő kisfiúknál, vagy a hajfesték okozott allergiás reakciót. Mindez ráirányította az Európai Unió figyelmét a kozmetikai szerek alaposabb vizsgálatára.
Európa után Kalifornia az első, ahol már nem elégszenek meg azzal, hogy a gyártó cégek ellenőrzik termékeik biztonságát, hanem kormányzati beavatkozást, azaz az ellenőrzés törvénybe foglalt szigorítását vezették be.
A kaliforniai törvény a kozmetikai szerek biztonságáért megköveteli a gyártóktól, hogy az állami hatóságoknak beszámoljanak arról, termékeik egyes összetevői szerepelnek-e a rákkeltő vagy az ivarszerveket veszélyeztető anyagok listáján.
A törvény alkotói azt remélik, hogy a gyártók önszántukból kiiktatják majd a gyanús összetevőket a kozmetikai szerekből.
Különös figyelmet fordítanak az ún. ftalátokra, ezt az anyagot körömlakkok, parfümök és egyes orvosi eszközök gyártásához használják, és állatkísérletekben észlelték hatását az ivarszervekre. A kozmetikai ipar állítja, hogy a termékeikhez felhasznált ftalátok biztonságosak, de egyeseket vissza is vontak.
A környezetvédő csoportok továbbra is a gyanús anyagok esetleges hosszú távú hatásainak alaposabb elemzését sürgetik. A kozmetikai cégeknek kötelező ugyanis biztosítaniuk termékeik ártalmatlanságát, hogy azonban ez mit is jelent pontosan, nem határozta meg az FDA, így ennek eldöntése a gyártóra van bízva.
Az ipar képviselői fokozott önszabályozásra törekednek, nem kérnek a kormányzati ellenőrzésből. Azt állítják, hogy a felhasznált vegyi anyagok mennyisége épp olyan csekély, mint az ételekhez használt sóé. Kismértékben ártalmatlan mindkettő, de nagy mennyiségben káros lehet.
Egy piackutató cég felmérése szerint az amerikaiak tavaly mintegy 50 milliárd dollárt költöttek tisztálkodó- és szépítőszerekre.
|